A henna festés hagyománya évezredes múltra tekint vissza. Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a legnépszerűbb, a Nyugati kultúrákban csak az elmúlt ötven évben terjedt el. Eleinte hűsítő és gyógyító hatásaiért használták, később már egyre kifinomultabb minták formájában vitték fel a bőrre. Ezt a típusú testfestést különleges alkalmakkor, ünnepeken használják, de leginkább esküvőkön. A henna a hiedelem szerint áldást, jó szerencsét, szépséget hoz viselőjének. 

A henna egy virágos cserje, mely Afrika szubtrópusi területein, Dél- Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos. A kiszárított és liszt finomságúra őrölt leveleket különböző természetes anyagokkal keverik össze, hogy így nyerjenek egy kenhető masszát. Különböző olajok (eukaliptuszolaj, levedulaolaj, teafaolaj), fekete tea, citrom segítenek a hennát tartósabbá tenni. Cukrot, mézet pedig azért kevernek hozzá, hogy a festéket minél tovább a bőrön tartsa. Az így kapott anyag megszínezi a bőr legfelső hámrétegét és vörösesbarna színben pompázik. Általában a kézre és a lábakra festik, mivel ezeken a felületeken marad a legtovább látható, hiszen csak a felhám elhalt sejtjeibe szivárog be.

Ma már több színű hennával találkozhatunk. Az egyik a fekete henna, ahol ásványi anyagokkal színezik meg a hagyományosan kikevert festéket. A másik a „fehér henna”. Ennek már semmi köze a henna festékhez, de mivel ugyanazokat a motívumokat rajzoljuk vele, ezért fehér henna néven épült be a köztudatba. Az itt használatos festék testfesték, ami nem szívódik be a bőrbe, csupán megszínezi.

Ezért a fehér henna kimondottan csak alkalmi viselésre alkalmas, maximum pár óráig, vagy legjobb esetben 1-2 napig marad fent a bőrön, mechanikai hatásoknak kitéve elkezd lekopni.

A henna mintái kultúránként változnak. A minták formájuk szerint három fő csoportra oszthatók: arabra, indiaira és afrikaiakra. A henna (arab), vagy mehndi (hindu) minták vallástól és kultúrától függően változnak, más-más jelentést képviselve, úgy mint termékenységet, jó egészséget, bölcsességet, vagy lelki megvilágosodást.

A minden határokat átívelő kommunikációs csatornáknak köszönhetően ma már világszerte elterjedt ez a díszítési forma. Zömében random mintákból álló, jelentést nem feltétlenül hordozó rajzok készülnek, legfőképp divatból. Azonban a díszítő, alkalmi jellegét így is megőrzi, így nem csoda, hogy a csillámtetoválás, vagy egyéb díszítések mellett, a nyugati kultúrákban is teret nyert az esküvőkön.

Hogy milyen festékekkel, technikával, díszítésekkel varázsolhatsz  gyönyörű és különleges csipkeszerű díszítést a vendégedre, vagy akár magadra? Megtudhatod a Menyasszonyi henna díszítés a gyakorlatban című workshopomon, november 6-án 14:15 –kor a Millenárison.